Nem akarok sokat mondani. Zuhanyozni akarok :)
Annyira régen, hogy már-már a lábam is teljesen elfelejtette, hogy mi is az a futás.
Mint mindennek, ennek is oka van. Magánéleti. Naná. De már vége van. Naná!
Egy kis áttekintés, hogy is állok most, mik a tervek, úgy egyáltalán mi is történik.
Hogy állok? Végre megint rendszeresen eljárok "futni". Az idéző jelek maradnak, hiszen a sebességem egyelőre a béka segge alatt van. Ami pozitív, hogy végre megy egyben 10 km. Ehhez azért kellett egy darabig kapaszkodni. Hogy a kapszkodás és fejlődés könnyebben menjen a futás mellé más állóképesség javító mozgást is beiktattam, ez a kettlebell. Egyelőre heti 2 alkalommal, de már most érzem a jótékony hatását. Olyan izmok jelentek meg rajtam, aminek a létezéséről se tudtam. Hogy még jobban hassak magamra, megvettem az első igazán futós felszereléseket.
Mik a tervek? Futni. Lehetőleg minél többet, minél hosszabban. Megint szeretnék oda eljutni, hogy 2-3 órára ki tudok szabadulni a természetbe és többé-kevésbé futással tudom tölteni az egész időt. És igen. Akarok menni versenyekre. Nem nyerni, ott lenni. Odaállni egy rajthoz és végigmenni úgy, hogy közben jól érezzem magam. Oké, nem közben. Közben zihálni akarok, nyögni, fájni. Utána! Utána legyen jó. Úgy fest idén erre lesz lehetőségem. Egyrészt a kettlebelles társakkal akarunk indulni Spartan Race-en, másrészt csapatban egy maraton néz még ki. Minden más már csak mókából, mintegy desszertnek. :)
Mi történik? Minden. Amit időm és erőm enged. Időt és erőt is egyre többet tudok szánni futásra. Az idővel kapcsolatban már rég az a felfogásom, hogy jut mindenre, amire tényleg akarsz szánni. Az erő pedig szerencsére egy olyan forrás, amit a futás hoz magával. Minél többet futok, annál erősebb leszek, hogy többet futhassak. A határ? Még a csillagos ég sem!
Rise and shine!
Szépen elindultál, mentél egy jó kis etapot. Vége van, kicsit lenyújtassz és rámosolyogsz az első szembejövőre, mert jól érzed magad. Ő nem mosolyog rád, mert fáradt, nyúzott, fél vagy egyszerűen csak nem érdekli, hogy valakinek most jó. Ne csüggedj, halgass egy kis Kowalksyt. Tudod, hogy többet érdemelsz ;)
Valljuk be szépen, hogy néha nagyon jól esik, ha egy vad csaj mellekről énekel nekünk. Mi meg naná, hogy imponálni akarunk, tehát szépen rákapcsolunk és kifutjuk magunkat, míg fájni és szúrni nem kezd az oldalunk és be nem dőlünk az árokba.
Valahol 9km után kapta fel a random. Kellemes, ütemtartós. Mehet a szervezet tovább, mint a terminátor. Nem gyorsul, nem lassul, nem változtat. Fut, fut, fut, köszön, mosolyog, fut tovább. Mert futni jó :)
Oké! 8km már a lábadban van, a nyári nap épp eléggé lement, hogy a szürkületben már tapogatni kelljen, hogy hova is lépj. Na, akkor kell megszólalnia. A meglódulás garantált.
Ha kell még egy kis gyorsítás az etap végére, akkor nagyon jól jön.Ritmusos, pattogós. :)
"Kell egy jó angyal, aki nem szól rád" És naná, hogy egy életen át kell játszani! Na, kezeket fel, kinek a playlistjén van rajta?
Azt hiszem nem is lehetne mással kezdeni. Aki fut, futott, futni fog, az biztosan ott találja a lejátszási listáján ezt a zenét. Én akkor megyek is bemelegíteni. Ki jön?